Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás
Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján egészségkárosodott személynek minősül, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult.
Ki veheti igénybe:
Az aktív korúak ellátására azon aktív korú személyek jogosultak, akik
- aki
munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os
mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota
a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az
50%-os mértéket, vagy
- aki vakok személyi járadékában részesül, vagy
- aki
fogyatékossági támogatásban részesül [az első három pont szerinti
személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy
- akinek
esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési
segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési
támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy
- akinek
esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység
folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg,
és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez
jogosultságot, vagy
- aki az aktív korúak
ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami
foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy
év időtartamig együttműködött, vagy
- akinek
esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési
támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók
egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs
járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a
megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi
nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a
Tny-ben meghatározott okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem
benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a
rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.
Akkor
nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási
egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs.
Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
- egészségkárosodott személynek minősül, vagy
- 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani,
egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult.
Az eljárás tárgya:
Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci
helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az
aktív korúak ellátására való jogosultságot a járási hivatal állapítja
meg, folyósításáról a megyei kormányhivatal gondoskodik.
Az aktív korúak ellátására való jogosultság
- az álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől,
- a keresőtevékenység megszűnésétől,
- a rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől
számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg.
Aktív
korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult.
Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív
korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő
támogatás, míg a másik személy az egészségkárosodási és
gyermekfelügyeleti támogatás feltételeinek felel meg.
Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének (e § alkalmazásában: nettó közfoglalkoztatási bér) 90%-át azzal, hogy ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával.
Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás legmagasabb összege 2015. március 1-jétől 46 662 Ft. Abban az esetben, ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás legmagasabb összege 23 862 Ft.
Bővebb információ:
http://www.jaras.info.hu/
Szükséges dokumentumok: