Ki veheti igénybe?

A holtnak nyilvánítást az eltűnt személy közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámhatóság és az kérheti, akinek az eltűnt holtnak nyilvánítása jogi érdekét érinti.
A holtnak nyilvánító határozat módosítását és hatályon kívül helyezését ugyanazok kérhetik, mint a holtnak nyilvánítást.

Eljárás tárgya:

Az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna.
A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni.
A bíróság a halál időpontját a körülmények mérlegelése alapján határozza meg. Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja.
Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábbi vagy későbbi időpontban tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállnak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot módosítja. A jogkövetkezmények a módosított határozat szerint alakulnak. Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el, és ezért a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények semmisek.
Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a holtnak nyilvánító határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények semmisek.
Az eljárásra kizárólag az a járásbíróság (kerületi bíróság) illetékes, amelynek területén az eltűnt belföldi lakóhelye, illetőleg ennek hiányában utolsó tartózkodási helye volt. Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, amelynek területén az eltűntnek vagyona, illetőleg vagyonának túlnyomó része van.
Ha a kérelem megfelel a jogi feltételeknek, a bíróság - az eltűnt életbenlétére, illetőleg elhalálozására vonatkozó adatok bejelentése végett - hirdetményt bocsát ki. Hirdetményt nem kell kibocsátani, ha a halál közveszély, köztudott baleset vagy más súlyos szerencsétlenség folytán következett be.
A hirdetményben fel kell hívni az eltűntet, továbbá mindazokat, akiknek az eltűnt életben létéről vagy elhalálozárásól, illetőleg eltűnéséről, vagy pedig holtnak nyilvánítás szempontjából lényeges egyéb körülményekről tudomásuk van, hogy az erre vonatkozó adatokat a bíróságnak, illetőleg az esetleg kirendelt ügygondnoknak harminc nap alatt jelentsék be, mert ellenkező esetben a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni.
A hirdetményi határidő lejárta után a bíróság a holtnak nyilvánítás kérdésében a rendelkezésre álló adatok alapján tárgyalás kitűzése nélkül, de szükség esetén az érdekeltek meghallgatása után végzéssel határoz.
A bíróság a holtnak nyilvánító, vagy a halál tényét megállapító végzését jogerőre emelkedése után megküldi

• a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnek,
• a haláleset anyakönyvezése végett a haláleset helye, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy külföldön van, a születési hely anyakönyvvezetőjének; ha a születési hely külföldön van vagy ismeretlen, a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezetőnek,
• a hagyaték leltározása végett a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének, ha pedig ez ismeretlen, a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének.

Szükséges dokumentumok:

• az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége megállapítható;
• az eltűnt nevét, születési évét, illetőleg életkorát, utolsó lakóhelyét és foglalkozását;
• az eltűnt szüleinek, házastársának, gyermekeinek, valamint törvényes képviselőjének nevét és lakását;
• az eltűnés idejének és körülményeinek tüzetes előadását;
• a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét.

Ügyintézési határidő:

A hirdetményt harminc napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtábláján, továbbá a bíróság illetékessége szempontjából irányadó polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján is.