Ingatlan adásvétel, bérlés és hasznosítás

Az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatban vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása 1 millió forintos értékhatár felett versenyeztetési eljárás keretében történhet, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával. Amennyiben két versenyeztetési eljárás eredménytelennek minősül, úgy az ingatlan a képviselő-testület által meghatározott kikiáltási alapáron versenyeztetési eljárás nélkül értékesíthető.

A HÉSZ előírásainak végrehajtása érdekében önkormányzati vagyontárgy elidegenítése használatban vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása a Képviselő-testület egyedi vevőkijelölésével is történhet.

Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

A versenyeztetés formái

• A versenyeztetés megvalósulhat árverés vagy pályázati eljárás útján.
• Az árverés a vagyontárgy értékesítésének, használatba vagy bérbeadásának, illetve más módon történő hasznosításának nyilvános, a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, mely során a vételár, használati vagy bérleti díj a nyilvános liciten licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlat ár.
• A pályázati eljárás lebonyolítható nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) pályázat útján.
• A zártkörű (meghívásos) pályázat olyan pályázati eljárás, amelyben a kiíró az érdekelteket kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és amelyben kizárólag e meghívottak nyújthatnak be pályázatot.

A kiíró a versenyeztetés során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A pályázat tartalmát úgy kell meghatározni, hogy az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek, és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Lehetőség szerint hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely a megalapozott ajánlattételhez szükséges.

Az árverés kiírás

• A vagyontárgyat elsődlegesen árverés útján kell értékesíteni.
• Az árverés lefolytatásáról a Hajdúszoboszlói Polgármesteri Hivatal köteles gondoskodni.
• Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni.
• A hirdetményben meg kell jelölni az árverező nevét és székhelyét; a vagyontárgy megnevezését, ingatlan esetén címét, fekvését és helyrajzi számát; legfontosabb adatait; hasznosítási módját; a részvétel feltételeit; a megtekintés idejét és helyét; a jelentkezési lap benyújtásának módját, helyét és határidejét; az árverés helyét és idejét; a kikiáltási árat; a licitlépcső mértékét; valamint az ajánlati biztosíték részletszabályait.
• Az árverési hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján és a városi televízióban legalább 10 napra, legalább az árverés napját megelőző időtartamig elérhetően közzé kell tenni.

• Az árverés levezetője ellenőrzi a megjelentek körét és részvételi jogosultságát.
• Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt helyen és időben benyújtotta jelentkezését és megfizette az ajánlati biztosítékot.
• Árverezni személyesen vagy meghatalmazás útján lehet.
• A levezető ismerteti az árverés szabályait és a vagyontárgy fontosabb adatait, majd közli az árverés megkezdését és a kikiáltási árat.
• Az érvényes jelentkezést benyújtók mindvégig részt vehetnek és ajánlatot tehetnek.
• Az árverés nyertese az, aki a legmagasabb összegű ajánlatot teszi.
• A nem nyertes pályázók ajánlati biztosítéka az árverés napját követő 8 napon belül visszafizetésre kerül.
• Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A nyertes ajánlattevő az árverés napjától számított 15 napon belül köteles a szerződést megkötni.

Amennyiben ezen időtartamon belül a nyertessel nem kerül a szerződés megkötésre nyertesnek felróható vagy érdekkörében felmerülő okból, úgy a nyertes elveszti az ajánlati biztosíték összegét.

A pályázati eljárás típusai

1. A pályázati eljárás – melynek alkalmazásáról a tulajdonosi joggyakorló dönt – főszabályként nyilvános.
2. Nyilvános pályázati eljárás helyett zártkörű eljárás akkor írható ki, ha a vagyontárgy jellege, jelentősége vagy leghatékonyabb hasznosítása előre meghatározott ajánlattevők részvételét teszi szükségessé; önkormányzati érdek vagy üzleti titok megóvása indokolja; vagy a kiírás teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.
3. A pályázati eljárás típusáról a kiírónak a kiírásról történő döntés alkalmával rendelkeznie kell.
4. A zártkörű pályázati eljárásra a nyilvános pályázati eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A nyilvános pályázati eljárást pályázati felhívás közzétételével kell kitűzni. A felhívásban meg kell jelölni többek között a kiíró adatait, a vagyontárgy adatait és hasznosítási módját, az elbírálás szempontjait, a részvétel feltételeit, a megtekintés és benyújtás részleteit, az ajánlati kötöttség idejét, az ajánlati biztosíték szabályait, a terheket és korlátozásokat, valamint a bontás és eredményhirdetés adatait.

A pályázati felhívásban pénzügyi garancia vagy szerződéstervezet csatolása, illetve a kiadott szerződéstervezet elfogadásáról szóló nyilatkozat is előírható.

A pályázati felhívást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján és a városi televízióban legalább 10 napra közzé kell tenni. Zártkörű eljárás esetén legalább 3 előre meghatározott ajánlattevő részére kell egyidejűleg és közvetlenül megküldeni, legalább 10 nappal a benyújtási határidő kezdő napja előtt.

A kiíró a feltételeket csak a kiírásban fenntartott módosítási jog esetén, a pályázók megfelelő értesítése, a határidő szükséges meghosszabbítása és a módosítás eredeti szabályok szerinti közzététele mellett módosíthatja. A felhívás az ajánlatok benyújtási határidejéig visszavonható.

• A pályázaton való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető.
• Az ajánlati biztosíték a felhívás visszavonását, az ajánlat érvénytelenségének megállapítását, valamint a pályázatok elbírálását követő 8 napon belül visszafizetésre kerül.
• Nem jár vissza, ha a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, a vételárba beszámításra kerül, az ajánlattevő az ajánlati kötöttség alatt visszavonja ajánlatát, vagy a szerződéskötés neki felróható okból hiúsul meg.

Az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban, hivatalos cégszerű aláírással, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton nyújthatják be. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatait.

A benyújtott pályázatokat beérkezési sorrendben sorszámmal kell ellátni és felbontásig biztonságosan kell őrizni. A bontás a kiíró döntése szerint nyilvános vagy kivételesen zártkörű lehet. A meghatalmazott képviseleti jogosultságát megfelelő okirattal igazolja.

A pályázatok felbontása után meg kell állapítani, van-e érvénytelen pályázat. Az ajánlatok elbírálása a kiíró hatáskörébe tartozik.

A pályázati eljárás nyertese az, aki a kiírás szempontjai és az Önkormányzat tulajdonosi érdekei alapján az összességében legelőnyösebb vagy legmagasabb ellenértéket tartalmazó ajánlatot tette. Az eredményt az elbírálást követő 15 napon belül írásban közölni kell valamennyi pályázóval. A nyertes az eredmény kihirdetésétől számított 15 napon belül köteles szerződést kötni.

A helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra (önkormányzati lakás) a tulajdonos önkormányzat rendeletében meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni.

Az önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásával kapcsolatos tulajdonosi joggyakorló az önkormányzat képviselő-testülete. A lakások és helyiségek kezelésével, hasznosításával eredő jogok és kötelezettségek az önkormányzat által megbízott vagyonkezelő szervezetet, a Városgazdálkodási Nonprofit Zrt-t terhelik.

Lakást kizárólag az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

• pályázat útján, szociális helyzet alapján,
• pályázat útján (volt szolgálati lakások), önkormányzati közérdekű feladatok ellátására alkalmazott szakember elhelyezésére, költségelvű bérleti díj vállalása mellett,
• lakáscsere esetén,
• lakásbérleti szerződés meghosszabbítása,
• bérleti jog folytatása,
• átmeneti elhelyezés (vis major).

Szociális helyzet alapján lakást akkor és annak lehet bérbe adni:

• akinek családjában – az együttköltöző családtagokat számítva – az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap másfélszeresét, egyedülálló esetén a kétszeresét,
• aki lakhatását a jogos lakásigény mértékének megfelelő lakásépítés vagy vásárlás útján a szükséges önerő és pénzintézeti hitelek igénybevételére jogosultság hiánya miatt megoldani nem képes,
• ha a bérlő vagy a vele együtt költöző személyek egyike sem rendelkezik lakástulajdon, bérleti-, használati- vagy haszonélvezeti jogával,
• ha a bérlőnek és a vele együtt költöző személynek nincs vagyona.

Önkormányzati bérlakásra bérleti szerződés csak azzal a természetes személlyel köthető, aki legalább öt éve bejelentett hajdúszoboszlói lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen is Hajdúszoboszlón él. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha hajléktalan személy nyújt be pályázatot bérlakásra.

Önkormányzati lakás bérbeadásának feltétele, hogy bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakjon.

Ügyfélfogadás helye:
Hajdúszoboszlói Polgármesteri Hivatal, 4200 Hajdúszoboszló, Hősök tere 1., Önkormányzati Iroda/Vagyoncsoport

Ügyfélfogadás időpontjai:
Hétfő: 8.00 – 12.00, 13.00 – 16.00
Szerda: 8.00 – 12.00, 13.00 – 17.00
Péntek: 8.00 – 12.00

Ügyintéző:
dr. Biró Anett
„A” épület 22. sz. iroda
E-mail cím: dr.biro.anett(kukac)hajduszob.hu
Telefonszám: +36 70 489 4688
Postacím: 4201 Hajdúszoboszló, Pf. 5.